|
BWV 123
A Vízkereszt ünnepére |
| |
Liebster Immanuel, Herzog der Frommen |
Felséges Immánuel, kegyesek Fejedelme |
|
1. Kórus |
Liebster Immanuel, Herzog der Frommen,
Du, meiner Seelen Heil, komm, komm nur bald!
Du hast mir, höchster Schatz, mein Herz genommen,
So ganz vor Liebe brennt und nach dir wallt.
Nichts kann auf Erden
Mir liebers werden,
Als wenn ich meinen Jesum stets behalt.
|
Felséges Immánuel, kegyesek Fejedelme
Üdvösségem, jöjj, jöjj hamar!
Legdrágább kincsem, te megragadtad szívem,
így szeretetével érted ég s buzog.
Mi lehetne e földön
kedvesebb számomra
mint ha Jézusomhoz ragaszkodom?
|
|
2. Recitativo
(alt) |
Die Himmelssüßigkeit, der Auserwählten Lust
Erfüllt auf Erden schon mein Herz und Brust,
Wenn ich den Jesusnamen nenne
Und sein verborgnes Manna kenne:
Gleichwie der Tau ein dürres Land erquickt,
So ist mein Herz
Auch bei Gefahr und Schmerz
In Freudigkeit durch Jesu Kraft entzückt.
|
A kiválasztottak derűje, a mennyei édesség
már a földön eltölti szívem és keblem.
Ha Jézus nevét kimondom
és elrejtett mannáját ismerem (Jelenések könyve 2,17):
ahogy a szomjas földet felüdíti a harmat
úgy szívem is
a veszély és fájdalom közepette
Jézus hatalma által örömre gyúl.
|
|
3. Ária
(tenor) |
Auch die harte Kreuzesreise
Und der Tränen bittre Speise
Schreckt mich nicht.
Wenn die Ungewitter toben,
Sendet Jesus mir von oben
Heil und Licht.
|
A keresztút nehézsége
és a könnyek keserű kenyere
sem ijeszt meg..
Ha tombol az orkán
Jézus fentről küld rám
üdvöt és fényt.
|
|
4. Recitativo
(basszus) |
Kein Höllenfeind kann mich verschlingen,
Das schreiende Gewissen schweigt.
Was sollte mich der Feinde Zahl umringen?
Der Tod hat selbsten keine Macht,
Mir aber ist der Sieg schon zugedacht,
Weil sich mein Helfer mir, mein Jesus, zeigt.
|
A pokol hatalma sem nyelhet el,
a kiáltó lelkiismeret hallgat.
Habár körülvesz számos ellenségem
A halálnak sincs hatalma rajtam,
hiszen enyém már a győzelem,
mivel segítőm, Jézus mellém áll.
|
|
5. Ária
(basszus) |
Lass, o Welt, mich aus Verachtung
In betrübter Einsamkeit!
Jesus, der ins Fleisch gekommen
Und mein Opfer angenommen,
Bleibet bei mir allezeit.
|
Ó, világ, bár hagyj el engem megvetéstől kísérve
a szorongató magányban
A testben eljött Jézus
aki elfogadta áldozatom
velem van minden időkben.
|
|
6. Korál |
Drum fahrt nur immer hin, ihr Eitelkeiten,
Du, Jesu, du bist mein, und ich bin dein;
Ich will mich von der Welt zu dir bereiten;
Du sollt in meinem Herz und Munde sein.
Mein ganzes Leben
Sei dir ergeben,
Bis man mich einsten legt ins Grab hinein.
|
Ó, hiúság, távozz tőlem,
Jézus, enyém vagy és én a tiéd,
E világból hozzád készülök.
Neved legyen nyelvemen és szívemben.
Egész életem
legyen a tiéd,
míg majd egykor a sírba tesznek engem.
|
| |
|
|
| |
|
Gerőfiné dr. Brebovszky Éva fordítása |
|
Source: Lutherania
Contributed by István Zádor (May 2015) |
