|
|
BWV 92
Septuagesimae (hetvened) vasárnapjára |
|
|
Ich habe in Gottes Herz und Sinn |
Isten szívébe és gondolataiba |
|
1. Kórus |
Ich habe in Gottes Herz und Sinn
Mein Herz und Sinn ergeben,
Was böse scheint, ist mein Gewinn,
Der Tod selbst in mein Leben.
Ich bin ein Sohn des, der den Thron
Des Himmels aufgezogen;
Ob er gleich schlägt und Kreuz auflegt,
Bleibt doch sein Herz gewogen. |
Isten szívébe és gondolataiba
Rejtem el szívem és elmém,
Ami rossznak tűnik, nyereségem lesz
A halál életet hoz nékem.
Hisz annak vagyok fia,
Ki a mennyben trónját felállította.
Sújtson bár csapással, hordjam bár keresztjét,
Szíve értem dobban. |
|
2. Kórus és recitativo
(basszus) |
Es kann mir fehlen nimmermehr!
Es müssen eh'r
Wie selbst der treue Zeuge spricht,
Mit Prasseln und mit grausem Knallen
Die Berge und die Hügel fallen:
Mein Heiland aber trüget nicht,
Mein Vater muss mich lieben.
Durch Jesu rotes Blut bin ich in seine Hand geschrieben;
Er schützt mich doch!
Wenn er mich auch gleich wirft ins Meer,
So lebt der Herr auf großen Wassern noch,
Der hat mir selbst mein Leben zugeteilt,
Drum werden sie mich nicht ersäufen.
Wenn mich die Wellen schon ergreifen
Und ihre Wut mit mir zum Abgrund eilt,
So will er mich nur üben,
Ob ich an Jonam werde denken,
Ob ich den Sinn mit Petro auf ihn werde lenken.
Er will mich stark im Glauben machen,
Er will vor meine Seele wachen
Und mein Gemüt,
Das immer wankt und weicht in seiner Güt,
Der an Beständigkeit nichts gleicht,
Gewöhnen, fest zu stehen.
Mein Fuß soll fest
Bis an der Tage letzten Rest
Sich hier uf diesen Felsen gründen.
Halt ich denn Stand,
Und lasse mich in felsenfesten Glauben finden, weiß seine Hand,
Die er mich schon vom Himmel beut,
zu rechter Zeit
Mich wieder zu erhöhen. |
Már többé nem hiányzik semmi nékem!
Hamarabb szűnnek meg a hegyek
És inognak meg a halmok (Ézs 54, 10)
- így szól a hű tanú is - rengéssel
És szörnyű csattanással.
Minthogy Megváltóm cserbenhagyna engem,
Atyám szeret engem!
Nevem Jézus piros vérével írta fel tenyerébe.
Oltalmazz engem!
Bár vessen a tenger mélységébe,
Él az Úr, aki a nagy vizek fölött van.
Őtőle kaptam életemet.
Ezért hiába dühösködnek ellenem a hullámok
És húznak le a mélybe, nem okozhatják halálomat.
Próbára tesz engem: vajon gondolok-e Jónásra?
Vagy mint a vízen járó Péter, ránézek-e kitartóan?
Hitemet így erősíti, lelkem felett őrködik éberen.
Hullámzó és váltakozó érzéseimmel
Az ő jóságába kapaszkodom, melynek
Állandóságához nem hasonlítható semmi,
Benne megnyugvásra lelek.
Lábaim szilárdan megvetem ezen a kősziklán
A végső nyugalom napjáig.
Ha állhatatos maradok, és sziklaszilárd hitben
Talál engem, a mennyből felém nyúló Keze
A maga idejében ismét fölemel magához. |
|
3. Ária
(tenor) |
Seht, seht! wie reißt, wie bricht, wie fällt,
Was Gottes starker Arm nicht hält.
Steht aber fest und unbeweglich prangen,
Was unser Held mit seiner Macht umfangen.
Laßt Satan wüten, rasen, krachen,
Der starke Gott wird uns unüberwindlich machen. |
Ó nézzétek, nézzétek, mint szakad, törik és hullik szét
Mindaz, mit Isten erős karja nem tart.
Mindaz pedig, mit a Hős hatalmával óv,
Nézzétek: szilárd és mozdulatlanul ragyog.
Hadd tomboljon, dühösködjön és áskálódjon a Sátán,
Az erős Isten legyőzhetetlenné tesz minket. |
|
4. Korál
(alt) |
Zudem ist Weisheit und Verstand
Bei ihm ohn alle Maßen,
Zeit, Ort und Stund ist ihm bekannt,
Zu tun und auch zu lassen.
Er weiß, wenn Freud, er weiß, wenn Leid
Uns, seinen Kindern, diene,
Und was er tut, ist alles gut,
Ob's noch so traurig schiene. |
Határtalan bölcsessége és értelme
Tudja mikor, hol kell, mely órában
Beavatkozni, vagy tétlen lenni.
Ő tudja, mikor az öröm
És tudja: mikor a bánat
szolgálja nékünk, gyermekeinek javát
És mind jó az, amit Ő tesz,
Mégha úgy tűnik is, bánatunkra lenne. |
|
5. Recitativo
(tenor) |
Wir wollen uns nicht länger zagen
Und uns mit Fleisch und Blut,
Weil wir in Gottes Hut,
So furchtsam wie bisher befragen.
Ich denke dran,
Wie Jesus nicht gefürcht' das tausendfache Leiden;
Er sah es an
Als eine Quelle ewger Freuden.
Und dir, mein Christ,
Wird deine Angst und Qual, dein bitter Kreuz und Pein
Um Jesu willen Heil und Zucker sein.
Vertraue Gottes Huld
Und merke noch, was nötig ist:
Geduld! Geduld! |
Nem akarunk többé kétségeskedni,
Sem testtel és vérrel tanácskozni,
Mivel Isten oltalmában vagyunk.
Arra gondolok, hogy Jézus sem rettegett
A Reá váró ezerféle fájdalomtól:
Sőt, örökkévaló öröm forrásának tekintette.
És néked, keresztyén testvérem,
Félelmed és gyötrelmed, keserű
Kereszted és fájdalmad
Jézus érdeméért üdvösségedre édesedik.
Bízzál Isten jóindulatában,
És jegyezd meg, az egy szükségeset:
Türelem! Türelem! |
|
6. Ária
(basszus) |
Das Brausen von den rauhen Winden
Macht, dass wir volle Ähren finden.
Des Kreuzes Ungestüm schafft bei den Christen Frucht,
Drum lasst uns alle unser Leben
Dem weisen Herrscher ganz ergeben.
Küsst seines Sohnes Hand, verehrt die treue Zucht. |
A zord szelek zúgása, morajlása, munkálja
A teli kalászt nekünk.
A kereszt súlyos terhe érleli a gyümölcsöt
A keresztyének életében. Ezért mindannyian
Bízzuk életünket bölcs Uralkodónkra.
Csókoljátok Fia kezét (Zsolt 2, 12), imádjátok a hű Nevelőt! |
|
7. Korál és recitativo
(szoprán, alt, tenor, basszus) |
Ei nun, mein Gott, so fall ich dir
Getrost in deine Hände.
Bass
So spricht der gottgelassne Geist,
Wenn er des Heilands Brudersinn
Und Gottes Treue gläubig preist.
Nimm mich, und mache es mit mir
Bis an mein letztes Ende.
Tenor
Ich weiss gewiss,
Dass ich ohnfehlbar selig bin,
Wenn meine Not und mein Bekümmernis
Von dir so wird geendigt werden:
Wie du wohl weißt, dass meinem Geist
Dadurch sein Nutz entstehe,
Alt
Dass schon auf dieser Erden,
Dem Satan zum Verdruss,
Dein Himmelreich sich in mir zeigen muss
Und deine Ehr je mehr und mehr
Sich in ihr selbst erhöhe,
Sopran
So kann mein Herz nach deinem Willen
Sich, o mein Jesu, selig stillen,
Und ich kann bei gedämpften Saiten
Dem Friedensfürst ein neues Lied bereiten. |
Ó, Istenem, így hát bizalommal
Teszem sorsom kezedbe.
basszus
Így szól az Istenben reménykedő lélek, midőn a Megváltó
testvéri együttérzését, és Isten hűségét hittel dicséri.
Fogadj el engem és hordozz engem
Életem végső pillanatáig.
tenor
Biztosan tudom,
Hogy a nyomorúságnak és aggodalmaimnak
Te véget vetsz, és gyarlóságom ellenére üdvözülök.
Te is bizonyára tudod, hogy lelkemnek
Mindez hasznára válik.
alt
És már ezen a földön
A Sátán bosszantására
Mennyországod bennem fényleni fog.
És dicsőséged
egyre inkább felmagasztosul.
szoprán
Így hát akaratod szerint, ó Jézusom
Szívem békességben lecsendesülhet,
És én tompított húrokkal
Zenghetek új éneket a Békesség Fejedelmének. |
|
8. Ária
(szoprán) |
Meinem Hirten bleib ich treu.
Will er mir den Kreuzkelch füllen,
Ruh ich ganz in seinem Willen,
Er steht mir im Leiden bei.
Es wird dennoch, nach dem Weinen,
Jesu Sonne wieder scheinen.
Meinem Hirten bleibe ich treu.
Jesu leb ich, der wird walten,
Freu dich, Herz, du sollst erkalten,
Jesus hat genug getan.
Amen: Vater, nimm mich an! |
Pásztoromhoz hű maradok.
Töltse meg bár a kereszt poharát,
Akaratában megnyugszom,
Szenvedéseimben mellettem áll.
A sírás elmúltával mégis
Jézus napja ismét fölragyog.
Pásztoromhoz hű maradok.
Jézusnak élek, ő vezet engem,
Örülj szívem, lehiggadhatsz,
Jézus eleget tett mindenért.
Ámen, Atyám, fogadj el engem! |
|
9. Korál |
Soll ich den auch des Todes Weg
Und finstre Straße reisen,
Wohlan! ich tret auf Bahn und Steg,
Den mir dein Augen weisen.
Du bist mein Hirt, der alles wird
Zu solchem Ende kehren,
Dass ich einmal in deinem Saal
Dich ewig möge ehren. |
Járjam bár a halál útját,
És sötét ösvényeit,
Ám legyen! Arra az útra és pályára térek
Melyet szemeiddel tanácsolsz nékem.
Pásztorom vagy, ki egyszer majd
Mindent a békés vég felé visz.
Így egykor nálad, a mennyekben
Örökké zeng dicséretem. |
|
|
|
|
| |
|
|
|
Source: Lutherania
Contributed by István Zádor (May 2015) |
|
|
