|
BWV 151
Karácsony 3. ünnepére |
| |
Süßer Trost, mein Jesus kömmt (II.) |
Jézusom jön! Mily édes vigasztalás! (II.) |
|
1. Ária
(szoprán) |
Süßer Trost, mein Jesus kömmt,
Jesus wird anitzt geboren!
Herz und Seele freuet sich,
Denn mein liebster Gott hat mich
Nun zum Himmel auserkoren.
|
Jézusom jön! Mily édes vigasztalás!
Éppen most fog megszületni!
Örvendezik szívem és lelkem,
hogy drága Istenem
a menny számára választott ki engem.
|
|
2. Recitativo
(basszus) |
Erfreue dich, mein Herz,
Denn itzo weicht der Schmerz,
Der dich so lange Zeit gedrücket.
Gott hat den liebsten Sohn,
Den er so hoch und teuer hält,
Auf diese Welt geschicket.
Er lässt den Himmelsthron
Und will die ganze Welt
Aus ihren Sklavenketten
Und ihrer Dienstbarkeit erretten.
O wundervolle Tat!
Gott wird ein Mensch und will auf Erden
Noch niedriger als wir und noch viel ärmer werden.
|
Örvendezz szívem!
Távozik már a fájdalom,
amely oly sokáig nyomasztott.
Isten legdrágább Fiát,
akit oly nagy becsben tartott,
elküldte erre a világra.
Elhagyta a mennyei trónust,
hogy az egész világot
rabláncaitól
és a rabszolgaságból megszabadítsa.
Ó, csodálatos tett!
Isten emberré lesz, és a földön
még nálunk is mélyebbre száll és szegényebbé lesz.
|
|
3. Ária
(alt) |
In Jesu Demut kann ich Trost,
In seiner Armut Reichtum finden.
Mir macht desselben schlechter Stand
Nur lauter Heil und Wohl bekannt,
Ja, seine wundervolle Hand
Will mir nur Segenskränze winden.
|
Jézus alázatából vigasztalást nyerek,
szegénységében gazdagságot lelek.
Az ő nyomorúsága számomra
üdvösséget és boldogságot jelent.
Igen! Az ő csodálatos keze
áldásból fon nekem koszorút.
|
|
4. Recitativo
(tenor) |
Du teurer Gottessohn,
Nun hast du mir den Himmel aufgemacht
Und durch dein Niedrigsein
Das Licht der Seligkeit zuwege bracht.
Weil du nun ganz allein
Des Vaters Burg und Thron
Aus Liebe gegen uns verlassen,
So wollen wir dich auch
Dafür in unser Herze fassen.
|
Te, drága Istenfia,
föltártad előttem a mennyet,
és az, hogy olyan mélyre szálltál,
az üdvösség fényét hozta el nekem.
Mivel te csakis
irántunk való szeretetből
hagytad el Atyád trónját és lakhelyét,
mi is szívünkbe akarunk fogadni téged.
|
|
5. Korál |
Heut schleußt er wieder auf die Tür
Zum schönen Paradeis,
Der Cherub steht nicht mehr dafür,
Gott sei Lob, Ehr und Preis.
|
Feltárja újra
a szépséges Paradicsom kapuját.
a kérub nem áll ott többé:
Istennek hála, dicséret és magasztalás!
|
| |
|
|
| |
|
Tóth Eszter fordítása |
|
Source: Lutherania
Contributed by István Zádor (May 2015) |
