|
BWV 59
Pünkösd első napjára |
|
|
Wer mich liebet, der wird mein Wort halten (I.) |
Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet |
|
1. Ária
(szoprán, basszus duett) |
Wer mich liebet, der wird mein Wort halten, und mein Vater wird ihn lieben, und wir werden zu ihm kommen und Wohnung bei ihm machen. |
Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet,
azt pedig az én atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és szállást készítünk magunknak nála.
(János ev. 14,24. vers) |
|
2. Recitativo
(szoprán) |
O, was sind das vor Ehren,
Worzu uns Jesus setzt?
Der uns so würdig schätzt,
Dass er verheißt,
Samt Vater und dem heilgen Geist
In unsern Herzen einzukehren.
O, was sind das vor Ehren?
Der Mensch ist Staub,
Der Eitelkeit ihr Raub,
Der Müh und Arbeit Trauerspiel
Und alles Elends Zweck und Ziel.
Wie nun? Der Allerhöchste spricht,
Er will in unsern Seelen
Die Wohnung sich erwählen.
Ach, was tut Gottes Liebe nicht?
Ach, dass doch, wie er wollte,
Ihn auch ein jeder lieben sollte. |
Ó, milyen nagy tisztesség!
Milyen nagyrabecsülés Jézustól,
Aki arra méltat minket,
És megígéri nékünk
Hogy az Atya és a Szentlélek
Szívünkben szállást vesz.
Ó, milyen nagy tisztesség!
Az ember porból lett
Hiúsága az ő zsákmánya
Meg a fáradozásnak és a munkának szomorújátéka.
Ez minden nyomorának értelme és célja.
Mindez ellenére a Mindenható szól:
Lelkünkben akar
Magának lakást.
Ó, mit meg nem tesz Isten szeretete?
Bárcsak úgy lenne, mint akarja,
Hogy mindenki viszontszeretné őt. |
|
3. Korál |
Komm, Heiliger Geist, Herre Gott,
Erfüll mit deiner Gnaden Gut
Deiner Gläubigen Herz, Mut und Sinn.
Dein brünstig Lieb entzünd in ihn'n.
O Herr, durch deines Lichtes Glanz
Zu dem Glauben versammlet hast
Das Volk aus aller Welt Zungen;
Das sei dir, Herr, zu Lob gesungen.
Alleluja, alleluja. |
Jövel Szentlélek Úristen
Töltsd be szíveinket bőven
Mennyei ajándékoddal
Szívbéli szent buzgósággal.
Melynek isteni ereje
Sok népet egy hitre vive.
Légy velünk is, te népeddel
Hogy teljünk meg dícséreteddel!
Halleluja, halleluja!
(Ev. Énekeskönyv 229,1) |
|
4. Ária
(basszus) |
Die Welt mit allen Königreichen,
Die Welt mit aller Herrlichkeit
Kann dieser Herrlichkeit nicht gleichen,
Womit uns unser Gott erfreut:
Dass er in unsern Herzen thronet
Und wie in einem Himmel wohnet.
Ach Gott, wie selig sind wir doch,
Wie selig werden wir erst noch,
Wenn wir nach dieser Zeit der Erden
Bei dir im Himmel wohnen werden. |
A világ az összes királyságával
A világ minden dicsőségével
Nem hasonlítható ehhez a dicsőséghez
Amivel minket Isten megörvendeztet.
Hogy szívünkben trónol
És mint a mennyben, bennünk lakik.
Ó, Istenem, milyen áldottak vagyunk,
És még mennyire áldottak leszünk
Ha a földi időn túl
Nálad a mennyben fogunk lakni. |
| |
|
|
| |
|
(Gerőfiné dr. Brebovszky Éva fordítása) |
|
Source: Lutherania
Contributed by István Zádor (May 2015) |
